Kiskarácsony, nagykarácsony ...

A dalt bizonyára mindenki ismeri, és valószínűleg a karácsony becézéseként értelmezi. Valójában két különböző téli ünnepet rejt az ének kezdősora.           A karácsonyi ünnepkör ádventtől vízkeresztig tart, ebben az időszakban az ünnepek rendkívül sűrűn követik egymást. Ennek oka, hogy a hagyományos társadalmakban a mezőgazdasági és a háztáji munka az évszak adottságainak megfelelően kevesebb volt. Az ünnepkör két kiemelkedő jeles napja a nagykarácsony és a kiskarácsony.     Nagykarácsony – december 25. Az ünnep tulajdonképpen karácsony első napja, a nyugati kereszténységben a 4. század óta Krisztus születésének napja. Jézus személye jelentősen háttérbe szorult, a 19. század végétől egyre inkább a karácsonyfa-állítás és az ajándékozás vette át a néphagyományok szerepét: az ünnep előtti böjtölés szinte teljesen ismeretlen fogalommá vált, betlehemezést pedig csak a hagyományőrző csoportok előadásában láthatunk.     Kiskarácsony – január 1. Az ünnepnek számos elnevezése alakult ki: kiskarácsony, karácsony nyolcada, Jézus névadása, Jézus körülmetélésének napja, újabban pedig újév. Krisztust a zsidó hagyományoknak megfelelően a világrajövetele utáni nyolcadik napon körülmetélték, valamint a névadásra is ekkor került sor. A rítus az Istenhez való tartozást fejezi ki, a gyermek ezzel válik a közösség tagjává, tulajdonképpen a keresztelés zsidó megfelelője. A kiskarácsonyhoz fűződő néphagyományok szintén háttérbe szorultak, január elsején a polgári újévet ünnepljük.